Balogh Csaba merengő írása

A címben elhangzottakra a válasz: Amíg így állunk hozzá, addig sokára.

Szinte mindenki számára egyértelmű, hogy az emberiség meg kell ugorjon egy tudati szintet az idáig érvényben lévő társadalmi berendezkedés állapotából, mely bár idáig elhozott minket, most mégis át kell adja a helyét egy fejlettebb gondolkodáson alapuló szintnek.

Mire gondolok?

Kevesen elégedettek maradéktalanul a politikai vezetőkkel, a munkahelyükkel, a párkapcsolatukkal, az ifjúság lelki erkölcsi hozzáállásával (a sort bárki kedvére tudja folytatni) és ami a legfőbb, még kevesebben mondhatják el magukról, hogy BOLDOGOK.

Az igény folyamatosan fennáll arra , hogy stabil erkölcsi alapokon nyugvó becsületes, önzetlen és egymást bátorító emberek alkossák azt a társadalmat, ami bármely országban is képezi a népességet, jóleső érzéssel látogathatom, mint vendég, vagy dolgozhatok ott, mint odatelepült polgár.

Anyagi problémákra anyagi megoldás szükséges, lelki szellemi problémákra egyel magasabb szintű.

Hozhatunk itt mindenféle fizikai szabályt elkülönülésre, maszkra meg fertőtlenítésre, ezek csak a fizikai tünetekre vannak hatással. Nyilván ez is alapvető fontosságú, de a Föld globális problémáinak megoldásaira lehetőséget biztosító vírust mégsem kezdtük másképp kezelni.

Tudatában vagyunk-e már, hogy hogyan képeződnek le a gondolataink a fizikai valóságukká? Felfogjuk-e végre, hogy ha gondolati szinten nem változtatunk azon, amit kisugárzunk magunk köré, addig nem takarodik el ez a vitatható eredetű vírus? Kicsit enyhül a szorítása, mire mi azonnal visszatérünk azokhoz a gondolat sémákhoz amik már évtizedek - évszázadok óta velünk vannak.

Van egy javaslatom:

Járjunk mi magunk a végére.

Manapság a világháló által bárki elérhető. Kérdezzük meg azokat, akik beleestek, illetve még mindig benne vannak a vírusban, hogy

• Milyen lelki állapotban voltak/vannak a víruskor?
• Féltek-e jobban az átlagosnál, hogy elkaphatják?
• Mennyire éltek, élnek egészséges életet?
• Használták-e az előírt „távolság, maszk, fertőtlenítés” szentháromságot,
• Mennyire tiszták a gondolataik?
• Mennyire önzetlenek?
• Mennyire elfogadók magukkal és másokkal szemben?
• Milyen kapcsolatban vannak a Forrással?

Mielőtt bárki félreért és gunyorosságot hall ki a soraimból, hadd tisztázzam:

Kétségem nincs afelől, hogy brutálisan meg lehet betegedni sok mindenben, és persze a vírust is jól el lehet kapni. De … sokszor … magunktól.

Gondolatképeink előbb vizualizálják, aztán fizikai-biológiai valósággá materializálják félelmünk/ elképzelésünk tárgyát.

Mi magunk írjuk felül az univerzum alapprogramját szabad választási jogunkkal.

Példa:

Két éve körül, olyan munkát kaptam a következő heti beosztásomban, amitől tartottam, mert ügyetlen és képzetlen voltam hozzá. A közelgő dátum előtt 1-2 nappal olyan beteg lettem, hogy a wc-ig is fél óra volt kimásznom. A doki azt mondta, elkaptam valamit.

Igaza volt. A tudatalattim elkapta a fonalat: „ Ha beteg vagy, nem kell menned dolgozni, megúszod!”

Szerintem iskolás korunkból mindannyiunknak vannak ilyen felelés illetve vizsgabetegség emlékei.

Ezek ellen a fertőtlenítés akkor ér valamit, ha azt a negatív gondolatok megtisztítására használjuk.

Nyilván ezeken felül ott van a „ Nincs rá magyarázat” kategória, amit jelen pillanatban ebből a nézőpontból, ahol éljük az életünket, valóban nem látunk át. De ettől még az sem véletlen. Úgy kellett lennie, bármilyen megrázó is. Egy egészséges, jólelkű, tiszta lélek halála ide tartozik.

Akarunk egy szép jövőt, vagy kesergünk, méltatlankodunk addig, amíg ki nem fejlesztik az ellenszérumot?!

Ami után – nem túl nehéz kitalálni- kis idő elteltével jön a következő vírus, vagy bármi más kórság, melyekre szintén nincs ellenszer.

Történik ez mindaddig, amig nem kapcsol legalább az emberiség kritikus (10%) körüli tömege, hogy:

„Jaa, nemcsak én vagyok? Nemcsak, meló, vásárlás, kaja, pia, szex meg a miegyéb? Hogy nem csak ennyi egy emberélet, hanem a lelki épülés, az önzetlenség, harmónia és egyensúly a természettel, emberiséggel?”

Néha már az fut át rajtam, „Ha elkapnám én is a vírust, megnézhetném helyes-e ez a gondolatmenet?”

Persze én se vagyok mindig tiszta, mert bár törekszem rá, de hát az emberi kétkedős, félős minőség is rendesen jelen tud lenni bennem. (Ha elkapom, valószínűleg éppen az ezekből eredő lehangoltság miatt elfolyt energiahiány ad rá majd alkalmat.)

És hát olyankor nincs más megoldás  felül kell írni!

Nem mindig sikerül, de törekedni kell rá. A (lelki) immunrendszert nem csak a pirulákkal kell erősíteni, hanem akaraterővel is, mely felfelé és előre tekint az élet magasztos rendeltetésének irányába.